Nyitólap Árak Galéria Szolgáltatások Szobafoglalás Megközelítés Akciós ajánlat Erdőhorváti

     

Erdőhorváti

Malom Nyaraló

Erdőhorváti


A település területi elhelyezkedése és története

Erdőhorváti Magyarország északkeleti részén Borsod - Abaúj - Zemplén megyében a Zemplén hegység alján helyezkedik el. Azon felül is a sátoraljaújhelyi járás egyik kis faluja. Hegyes vidék. A Bodrog folyó jobb oldalán van. Hozzá legközelebb eső város a történelmi nevezetességeiről is híres Sárospatak. Közvetlen településszomszédja Tolcsva, Komlóska és Háromhuta.

Erdőhorváti története az alábbiakban foglalható össze: Már a XIV. században is szerepel 1353 - ban állítólag Pálos kolostort építettek a községben, erről a kolostorról emlékezik meg 1814 - be egy egyházi felügyelő a kolostor nyomai a XIX. században még láthatóak voltak. A terület első biztosai a Pálosok lehettek. 1398 - ban a község neve Horváti alakban fordul elő. Nevét az akkortájt itt birtokos családról kaphatta. Középkori történetét nagy homály fedi. Csak akkortól ismertebb, hogy 1647 - be Lorántffy Zsuzsanna megszerezte és a Rákóczi birtokhoz csatolta. A Rákóczi - féle szabadságharc bukása után Horváti a Traubon, majd Bretzeinwkeim család tulajdona lett, de tőlük nem a Windischgraetz család hanem a Benst, majd a Waldbott család tulajdona lett. Egyhangú története volt amire elzártsága nyomta rá a bélyeget. Már a XV. századtól Melegmál, Agáros, Szúnyog, Kalap és Véghegy nevű határrészein jó borokat termelt. A Horváti bor keresett volt, mert állandó volt a színe, nem tört meg akármilyen hosszú szállítás alatt sem. Szőlő művelésein kívül fő kereseti forrása volt az erdő. 1851 - ben 1344 lakost tartottak nyilván, 1912 - ben 273 házban 1311 lakosa volt. Itt is óriási pusztításokat végzett a filoxéra. 1923 - ban a község mélyebben fekvő részein árvíz pusztított, a rá következő háború pedig harminc áldozatot követelt a kis községtől. A község csak 1884 - óta tartozik Zemplénhez. Óhuta és Középhuta nevű dűlői a hajdani üveghutáinak emlékét őrzi. Történetét tekintve más monda is ismert. Eszerint valamikor ezt a községet Háromlábúnak hívták még a tatárjárás előtt, mert három hegy tövében három völgyben feküdt. Mikor a tatárok elpusztították a községet és IV. Béla itt járt összeszedte a megmaradt magyarokat, akkor azt mondta: ne legyetek széjjel össze tartsatok! Gyertek le a völgybe, ezt a tölgyest vágjátok ki! Ebből lett Erdőhorváti neve: Az erdőt hord ki, és vágd ki! Sajgó Tamás és Váraljai Ferenc a falu öregjei a ma is használatos hegyek nevéről ismernek mondát.

Fekete hegy : A Fekete hegy várfalai arra emlékeztetnek, hogy ott egy ősi vár volt, amikor a magyarok bejöttek. De a vár praktikával lett bevéve valamelyik Árpád - vezér elvette ennek a vár kapitányának a lányát és így meghódoltak. Éhenholt domb: Ugyancsak abban az időben volt még egy nevezetes hely, amit Éhenholt dombnak neveztek. Azért kapta a nevét mert onnan menekültek ki a tatárok elől, és ha a tatárok több napig nem mentek ki addig azok nem ettek, volt rá eset, hogy gyerekek meghaltak éhen mert nem mertek bejönni a községbe. Véghegy: Onnan kapta a nevét, hogy akik a tatároknak ellenszegültek és nem engedelmeskedtek oda vitték ki őket és ott végezték ki. Pusztavár: A Husziták építették valamikor itt a Pusztavárat. Annak idején amikor a vár épült még nem volt a hegyen víz. Ezért ástak kutat, olyan mélyre lementek, hogy forrást találjanak ami ellátta vízzel az építkezést. Későbbi időkben az említett Pusztavár Rákóczi Ferencnek került a tulajdonába. Ez a vár összeköttetésben volt a Sárospataki várral olyan alagúttal ahol kocsival is lehetett közlekedni. Amikor az ellenség üldözőbe vette lovával menekült, és a lóra visszafelé tette a patkót. Így sikerült megmenekülnie. Jánoska - Várja: A község határában még mindig van egy nevezetes erdőrész Jánoska Várja. Onnan kapta a nevét, hogy amikor a Cseh rabló lovag itt járt fia is itt volt János. Az letekintett a hegy kőszikla ormáról, lebukott és szörnyet halt. Könyörgő: Amíg a filoxéra ki nem pusztította a szőlőket volt egy régi népszokás. Volt 24 szőlőpásztor, a pásztorbíró volt a pásztorok felett. A Könyörgő dombon volt egy kő oda jártak a pásztorok minden este imádkozni. Ugyanott volt az ítélethirdetés is. Mikor valameik pásztor vétett a pásztorbíró a bűn súlyossága szerint megvesszőzte a pásztort. Ez az akkori törvények szerint velejárója volt az igazságszolgáltatásnak. A lakosság a felszabadulás előtt báró Waldbott földjén dolgozott. A föld nagy része akkor a báró tulajdonában volt. Volt néhány (5) kisbirtokos is. Emellett a falu papjának 25 holdnál nagyobb földbirtoka volt. A felszabadulás után a bárói birtok szétosztásra került. Földjét a nincstelenek, és azok az emberek kapták akik a felszabadulás ügyében tevékenykedtek.

Forrás: Sóvári Éva.

Telefon: 06 20 258 44 88
Bőr Tímea
H 3935 Erdőhorváti, Kassai u. 74


E-mail:

Szobafoglalás
Étlap
Megközelítés